Archicad 29 event 2025-12-01

[BIMS4AM]

Sziasztok!

Volt még valaki más is tegnap délután a Graphisoftnál az Archicad 29-es event-en?

Ezúton hálás köszönet a szervezőknek!
Remélem hogy tényleg lesz még ilyen bemutató a jövőben!

Nagy hatással volt rám pozitív és negatív értelemben is ez az esemény.
A catering remek volt, az előadók is kitettek magukért.
Megismertük az új sales vezetőt és support csapatot, nagyon szipmatikus arcok;)

Az előadások közül nagyon tetszett Smiló Dávidé a Paradigma Ariadné építészirodából.
Felüdítő és szórakoztató volt a lendületes és lelkes bemutatója arról, hogy pl az Archicad lehetőségeit milyen kreatív módon lehet alkalmazni nem kifejezetten vagy a hagyományos értelemben vett építészeti tervezésben.

Archicad 29-es verzió most bemutatott és igazán hiánypótló fejlesztési, valamint a PDF kommunikációra kihegyezett Bluebeam CDE platform kiváló válaszokat adnak MA a TEGNAP kérdéseire.
(Ezt felvetette a Bluebeam-et bemutató Michael Havran is, és próbálta megcáfolni vagy megmagyarázni a dolgot, de engem nem győzött meg.)

Szó esett arról, hogy az Archicad fejlesztői szívükön viselik a magyar építészek versenyképességének az ügyét.
Ezt jó volt hallani.
Egy finom, gyengéd push-t is kaptunk a rend kedvéért (nyilván ezért volt ez a rendezvény kitalálva), hogy frissítsünk szoftvert, zárkózzunk fel az aktuális verzióhoz, ne hagyjuk lemaradni magunkat stb.

Viszont valamiféle hiányérzetem támadt, de azóta elmúlt, mert átgondoltam a dolgot.
Beláttam, hogy ma már hiába is várnánk bármiféle nagyívű, jövőbe mutató fejlesztési koncepciót a digitalizáció, BIM, vagy akár AI alkalmazás témában.
Ezek már itt vannak, és évről évre kis lépésekkel fejlődnek, viszont ha nem tarjuk ezt a ritmust, akkor azért eléggé lemaradhatunk.

És ha a versenyképesség szóba is kerül, egy ilyen rendezvényen nem fogunk választ kapni olyan kérdésekre, mint a "piacképesség".

Mert mi is a helyzet az építészeti tevékenyégek piacképességével egyáltalán?
Például egy ígéretes, tehetséges és lelkes építész csapat, akik meglehetősen pengék Archicad-ben, 10 főről 4 főre zsugorodik az elmúlt evekben!
Amint az elhangzott sajnos:(
WTF?
És ez globális jelenség, nem csak magyaros sajátosság.

Egy kedves és szintén nagyon lelkesnek tűnő fiatal kolléganő azért bedobta a "megélhetés" kérdést, habár nem biztos, hogy a legmegfelelőbb helyre címezte.

Erre a kérdésre a BIM szoftverek fejlesztői a maguk módján és a lehetőségeikhez képest már megadták a jó válaszokat.
A továbbiakban nem tőlük kellene a válaszokat várni arra, hogy miként lehetne még hatékonyabbá tenni a munkafolyamatokat.

Elképzelhető, hogy a hiba a felhasználók "készülékében" keresendő?
Például vannak-e olyan munkarészek, munkafolyamatok, amelyekbe nem kevés időt és energiát fektetünk és a BIM technológia már régen túlhaladta?
Ami az építészeken kívül nem igazán érdekel senkit, és így nem is fogják megfizetni?

Ha vannak ilyenek, ezektől a "terhektől" megszabadulva igen komoly hatékonyságnövelést lehetne elérni.
De hát úgy tanultuk az egyetemen, úgy szocializálódtunk, stb...

Ez viszont szakmai, szabványügyi, kamarai, szemléletbeli kérdés inkább.
Lehet, hogy az a jövő már elérkezett, ahová a kezdetekkor mutatott az Archicad?
Csak a felhasználók még a múltban ragadtak? És persze a szabályrendszer, amiben alkotunk?

Ti mit gondoltok ezekről?

[Laszlo Nagy]

---

@BIMS4AM wrote:

Beláttam, hogy ma már hiába is várnánk bármiféle nagyívű, jövőbe mutató fejlesztési koncepciót a digitalizáció, BIM, vagy akár AI alkalmazás témában.

---

Egyébként te milyen fejlesztéseknek örülnél a jövőben vagy miket tartanál szükségesnek?

Ez is egy érdekes téma, mert a válaszok és prioritások országról országra eltérőek.

[BIMS4AM]

Hát lennének ötleteim...
Nekem is mikuásrally van, úgyhogy a GPT-vel két kérdés felhasználásával összefoglaltattam ami a fejemben kavarog ezzel kapcsolatban.

Nézzétek el nekem, de ezt  ide bemásolom, mert nem tudnám frappánsabban megoldani ezt most.
A második kérdésremre adott válaszok azok, amik szerintem a legjobban tükrözik a gondolataimat:
"a humán terhelés csökkentésére és a workflow felszabadítására épülő jövőbemutató fejlesztési irányok"

1. kérdésem:

Az Archicad jövőbemutató, lehetséges fejlesztési irányai: Írj ajánlásokat, hogy a 29-es Archicad verzió után milyen irányú fejlesztéseket lehetne megcélozni?

A ChatGPT ezt mondta:

Az alábbi javaslatok olyan stratégiai és technológiai fejlesztési irányokat jelölnek ki, amelyek az Archicad 29 utáni generációk számára versenyelőnyt, hatékonyságnövekedést és jobb ökoszisztéma-integrációt eredményezhetnek. A lista három szinten rendezett: (1) alapvető technológiai modernizáció, (2) BIM-folyamatokat érintő fejlesztések, (3) üzleti/ökoszisztéma-szintű újítások.

1. Alapvető technológiai modernizáció

1.1. Teljes modell- és grafikus motorváltás

• Új, GPU-központú „core engine” a jelenlegi GDL-alapú geometriakezelés részbeni kiváltására.

• Vulkan és Metal támogatás a DirectX/OpenGL helyett a gyorsabb megjelenítéshez és jobb platformfüggetlenséghez.

• Nagyméretű projektek esetén streaming-alapú modellkezelés (nagyfokú „asset paging” mint modern játék-engine-ekben).

1.2. Többszálúsítás radikális kiterjesztése

• Valódi multi-core prioritás: fókusz a modellfrissítésen, metszet- és tervlap-generáláson, IFC-exporton.

• „Incremental rebuild” logika: csak a változó rész kerül újraszámításra, nem az egész modell.

1.3. Mesterséges intelligencia mély integrációja

• AI-alapú 2D → 3D vázlatgenerálás (kézi rajzokból, PDF-ből, papírtervekből).

• Parametrikus javaslatok: szerkezetoptimalizálás, energetikai előértékelés, költségbecslés real-time.

• Automatikus Quality Control (modellhibák, kollíziók, tűzvédelmi és akadálymentesítési előírások ellenőrzése).

2. BIM-folyamatokat érintő fejlesztések

2.1. Parametrikus és „node-based” design environment

• Grasshopper-szerű, beépített node-editor közvetlenül az Archicadben.

• Parametrikus objektumok új generációja: GDL 2.0 (vagy teljesen új, modern szintaxisú paraméter-motor).

• Fadfa-struktúrában szervezett, vizuálisan kontrollált Property-mapping.

2.2. „Live” szerkezeti és energetikai analízis

• Beépített FEM-számítási modul (Staad/Robot szintű alapfunkciókkal).

• Folyamatos energetikai KPI-k mutatása (U-érték, hőhíd-analízis, benapozás).

• Épületfizikai validáció automatikus figyelmeztetésekkel.

2.3. Új felület- és anyagkezelési rendszer

• PBR-anyagrendszer (Physically Based Rendering) a modern real-time engine-ekhez illesztve.

• Központi anyag/komponens-könyvtár külső szinkronizációval (cloud library).

2.4. Részlettervkészítés modernizálása

• Automatikusan generált, szerkeszthető 2D részletek a 3D-modellből.

• Szakági modulokhoz (MEP, szerkezet, tűzvédelem) dedikált részletterv-profilok.

3. Üzleti és ökoszisztéma-szintű fejlesztések

3.1. Archicad Cloud Platform 2.0

• Valós idejű kollaboráció Revit-szerű „central model” logikával.

• Hozzáférés-szabályzás projekt-, épületrész-, és elem-szintű jogosultsággal.

• BIM-komment rendszer (Teams/Slack integrációval).

3.2. Interoperabilitás KREATÍV területek felé

• Natív Blender- és Unreal/Unity-kapcsolat (Automatikus datasmith pipeline).

• VR/AR alapú tervezés: valós idejű modellmanipuláció headsetből.

3.3. Digitális iker (Digital Twin) modul

• Szenzoradat-fogadás (IoT) épületüzemeltetési célra.

• Automatizált karbantartási naplózás.

• Facility Management API.

3.4. Marketplace ökoszisztéma

• Központi Graphisoft-féle Plugin Store.

• Hitelesített könyvtárelemek, gyártói BIM-objektumok minőség-ellenőrzéssel.

• Fizetős és ingyenes modulok egységes frissítési mechanizmussal.

4. Felhasználói élményt javító fejlesztések

4.1. Egységes UI/UX redesign

• Ribbon- vagy panel-alapú szerkesztőválasztás (váltható módokkal).

• Teljes tool-workflow újratervezése.

• Kontextusfüggő intelligens súgó és AI-aszisztens.

4.2. Automatizált dokumentációs pipeline

• Tervlapok valós idejű regenerálása.

• Munkarészek és mutatószámok automatikus frissítése.

• Intelligens sablonok, melyek képesek projektprofil alapján önállóan konfigurálódni.

5. Jövőálló, hosszú távú (5–10 év) fejlesztési irányok

• LOD-szintek automatikus kezelése és váltása (design, engedélyezés, kivitelezés).

• Generatív AI-alapú koncepcionális építészeti tervezés (forma, tömeg, szerkezet).

• Teljesen felhőn futó Archicad-verzió (thin-client, böngészőből futó modellkezelés).

• BIM-alapú projektmenedzsment modul (ütemezés – 4D, költség – 5D).

• Ütközésvizsgálat (Clash Detection) saját motorral, Solibri-től függetlenül.

A 2. kérdésem:

Ezak a javaslatok mind a szoftver specifikációit erősítik. Véleményem szerint az újabbnál újabb digitális megoldások újabbnál újabb feladatokat is adnak a felhasználóknak. Ezen folyamat eredménye, hogy az ember, a felhasználó, az építész teljesen a rabjává válik ennek a munkakörnyezetnek. Ha haladni szeretnénk a projekttel, le kell szögeznünk magunkat az íróasztal elé a nyaktilót jelentő irodaszékbe, nyomkodni kell a billentyűzetet és az egeret egész álló nap, miközben a monitor kiégeti a retinánkat. Mondjuk, ez igaz lehet minden számítógéppel segített - vagy ha más szemszögből fogalmazok - mára számítóbép elé kényszerített, egészségromboló ülőmunkát igénylő szakmára. Ennek a problémának a kezelésére tudnál-e mutatni jövőbe mutató fejlesztési stratégiákat az Archicadre szabva?

A ChatGPT ezt mondta:

Az általad felvetett probléma – az építészek fizikai és mentális megterhelése a digitális munkakörnyezet miatt – jelenleg az egyik legfontosabb, de legkevésbé kezelt kihívás az egész AEC-iparágban. Ha az Archicad jövőjét nem kizárólag technológiai képességekkel, hanem felhasználóközpontú, ergonómiai és egészségmegőrző irányokkal is szeretnénk fejleszteni, akkor teljesen más stratégiai pályát kell kijelölni.

Az alábbiakban kifejezetten a humán terhelés csökkentésére és a workflow felszabadítására épülő jövőbemutató fejlesztési irányokat adok meg.

1. Vizuális képernyőfüggést csökkentő technológiák

1.1. Hangalapú Archicad-interakció (Voice BIM)

• Teljes modellkezelés hangutasításokkal: „Fal eszköz 30-as téglával, hossz 4 méter”, „másold az utolsó panelt háromszor”, stb.

• Kontextusalapú hangasszisztens, amely érti a tervkörnyezetet (nem általános AI, hanem BIM-specifikus).

• Kétirányú működés: az Archicad is „visszaszól", ellenőrzi az értelmezést, megerősítést kér.

Cél: A folyamatos egér–billentyű kombináció helyett sok feladatot kéz nélkül, monitorra nézés nélkül lehessen elvégezni.

1.2. Head-up Display (HUD) és térbeli projektkezelés

• AR-szemüvegen keresztül megjeleníthető Archicad-projekt.

• Intézmények: Apple Vision Pro, Meta Quest 3 Pro, vagy ipari AR-szemüvegek.

• Alapvető modellezési műveletek (mozgatás, forgatás, kijelölés) kézmozdulatokkal.

Cél: Ne kelljen folyamatosan a laptop/monitor előtt ülni; a modell a fizikai térbe kerül.

1.3. Paper-first workflow (digitális rajzolás monitor nézése nélkül)

• Kifejezetten Archicadhez készített „aktív digitális rajzlapon” (pl. reMarkable-szerű, tinta-alapú kijelzőn) lehet vonalakat húzni, melyek valós időben konvertálódnak 2D/3D elemmé.

• A kijelző nem fénykibocsátó, nem égeti a szemet, de a háttérben a BIM-modell épül.

2. A mentális terhelést csökkentő tervezési automatizáció

2.1. „Co-pilot design” – te tervezel, a szoftver rendberakja

• A felhasználó vázlatol, indikálja a szándékot.

• Az Archicad automatikusan:

  • igazít,

  • metsz,

  • osztályoz,

  • helyes rétegrendet képez,

  • frissíti a vonatkozó nézeteket.

• Kevesebb mikromenedzsment, kevesebb ismétlődő művelet.

2.2. Manuális utasítás helyett „szándékvezérelt” modellezés

Pl.: „Ez egy belső válaszfal, 3,05 m magas. A csatlakozásokat oldd meg automatikusan.”

A rendszer értelmezi a célt, és a szükséges lépéseket magától végzi el.

2.3. Automatizált dokumentáció, nyomkövetés nélkül

• Tervlapok nem manuálisan frissülnek, hanem minden nézet folyamatosan „live-linkelt”.

• A felhasználónak nem kell lapokra menni, frissítést nyomi, sorszámokat ellenőrizni.

• A rendszer jelzi a hiányzó elemeket, hibákat, és automatikusan javítja a legtöbbet.

Cél: A mentális overhead radikális csökkentése.

3. Fizikai teher csökkentése

3.1. „Standing-friendly” Archicad mód

• A felület nagy elemekkel, kevés menüvel, mozgásos környezetben is használható.

• A cél: többet állni, mozogni – kevesebbet ülni.

3.2. Intelligens szünetértesítés

• Az Archicad érzékeli az intenzív munkaidőt (pl. huzamos egérmozgás, gyors zoomolások).

• Egészséges ritmusra figyelmeztet, de nem tolakodó módon.

• Ha a felhasználó elmegy, automatikusan átvált „passzív módba”, KB. digitális pihenő módként.

4. A géptől való függés csökkentése: mobil és omniprezens design-élmény

4.1. Archicad „Pocket Design”

• Telefonon/tableten minimális, de kulcsfunkciók: megtekintés, komment, kisebb módosítások.

• A cél: ne kelljen mindenért gép elé ülni.

4.2. „BIM Anywhere” – változtatás a helyszínen

• AR-alapú helyszíni módosítás (falmozgatás, nyílászáró csere, geometriai jelölés) a helyszínen, majd szinkron vissza a projektbe.

5. Új típusú ember–szoftver interfész

5.1. „Haptikus BIM”

• 3D toll vagy 3D érintőeszköz, amely visszajelzést ad, ha falsíkhoz ér a modell.

• Valódi térbeli érzést adó vezérlés, kevesebb vizuális fókusz.

5.2. „Ambient BIM” – a rendszer dolgozik, te csak ránézel

• Az Archicad képes háttérben számolni, rendezni, optimalizálni, amikor a gép magára marad.

• Amikor visszatérsz, felkínálja az eredményeket, javaslatokat.

6. Mentális egészség és kreativitás támogatása

6.1. „Flow Mode”

• Minimalista UI, kevesebb vizuális zaj.

• A modellezésre optimalizált fókusz.

• Csökkenti a kognitív terhelést, hasonló a distraction-free írószoftverekhez.

6.2. Kreatív „koncepcionáló” mód monitor-függetlenül

• AR-ben vagy papír tableten gyors vázlatolás.

• A rendszer valós időben 3D tömegmodelleket generál.

7. Radikális jövőkép (10–15 év)

• Teljesen monitor nélküli Archicad-élmény AR-környezettel.

• Az építész mozgás közben, állva, akár helyszíni környezetelvonás mellett dolgozik.

• Kézmozdulatokkal, hanggal, haptikával vezérelt tervezés.

• A rendszer a dokumentálást, optimalizálást, koordinációt teljes egészében automatikusan végzi.

---

Persze itt-ott eléggé kiszínezte az AI a témát, de remélem Ti is találtok benne megfontolásra érdemes dolgot!

[George_H]

Ne haragudj, amiért ezt írom, de KB kár volt megkérdezni a ChatGPT-t a 2. pontot illetően. Példának okáért: az AR-től is kiéghet a retinád, nem csak a monitortól. Ha fáj a nyakad, első körben vegyél magadnak normális széket, ha sokat ülsz, akkor emelhető asztalt. 

Az én jövőképen tervezésre vonatkozóan, ha már monitormentességről beszélünk, akkor az egy olyan üvegasztal, amin ceruzával tudsz skiccelni, abból a szoftver rendes modell alapú leképzést végez számodra a digitális térben. Számozást, tervlapkezelést, frissítéseket akkor tud kezelni a program ha már be van állítva. Tehát egyszer biztosan át kell magad rágnod rajta. Most is ezt tesszük, utána már mehet az automatizálás. 

UI fejlesztés örökös téma, és abban valóban lehetne egy jobban használható felületet készíteni, de ez mindenre is igaz, még magára az OS-re is. Hangvezérlés meg egyterű irodában nem működik jól, még maga a Teams hívás is nehezen.

Kezdésnek a szoftver képességein kellene gyűrni, mert nem elegendő a jelenlegi többszálúsítás ha van olyan. Az ablakok kezelése is lehetne rugalmasabb, de ahhoz valóban új 3D-s motor kellene, tehát már az alaprajznak is egy metszősíkkal elvágott 3D-s felülnézetnek kellene lennie, amit aztán beforgatok. Lehessen egymás mellett egy időben és térben dolgozni alaprajzon, metszeten, 3D-ben, listában akár ezeket az ablakokat 4 monitoron kirakva egyszerre látva és követve. Nem kellenek világmegváltó dolgok, csak apró kényelmi funkciók sokasága. Még valami: 3D-ben RT is jöhetne, mert akkor nem kellene párhuzamosan render progit is futtatni élő kapcsolattal, hogy lássam a beltérbe eső napfényes felületek alakulását.

BIMCloud: nagyon ráférne egy komolyabb integráció, mert jelenleg nem lehet CDE-nek használni. Publikus link jó dolog, csak nem elegendő. Az irány legalább jó, bár lassú. Attribútumokat vagy gyökeresen átalakítják, vagy a menedzselését teszik sokkal egyszerűbbé, központosítva, mert nagy projekteken több tervfájlon dolgoznak, ugyanazon sablon alapján pl. Apropó: nagy projektek. Jó lenne ha végre ez lenne a scope és nem a családiházas környezet. Ami kezdetben volt erőfölénye a felhős megoldásnak, az mára elveszett.

Röviden ennyi jutott eszembe, alapvetően a GPT is jól lát dolgokat, csak legyen annyi fejlesztő, aki ezt meg is tudja csinálni. Jó lenne ha szoftveresen végre ténylegesen utolérné a piac a hardveres képességeket.