Statikai modell vs. építész modell

[KNorbert]

Sziasztok!

Egy eléggé érdekes és meghatározó kérdésem lenne:

Ti hogyan kezelitek a statikustól kapott modellt? Mindig visszamodellezitek és elkezditek nézegetni, hogy mi változott és manuálisan lekövetitek az építész modellben? Hogyan lehet úgy összefésülni egy statikustól kapott IFC-t az építész modell-be, hogy a tartószerkezeti elemek onnan frissüljenek, de az építész tervlapokon ne dobálja/szüntesse meg a kótázást, hivatkozást vagy egy réteges szerkezetbe ne kavarjon be? Hogy lehet ezt manapság AC-ben lekezelni, úgy hogy az BIM kompatibilis legyen és ne kelljen "2x" dolgozni?

Észrevételeiteket előre is köszönöm.

[George_H]

Szia.
Mi kerüljük a tartószerkezeti modellezést mint építészek. Az ilyen modellek előállítása szakági modellező kollégáké kell legyen, vagy kellene legyen (tehát tartószerkezeti oldalon modelleznek). Persze köztudottan tartószerkezet tervezők nem tekintik alapértelmezett tevékenységüknek a modellezést CAD szoftverekben. Ez egy létező probléma, de attól még meg kell oldani. Az új generáció már másképpen áll hozzá, de attól még jelen van a tervezők közt. Ezt csak úgy előszóban gondoltam, mert segíti az értelmezést a megoldásra. Szerintem.
Megoldási javaslatok:

1) Ha egyáltalán nem modelleznek tartószerkezeti oldalról, akkor marad az építész, aki azt leköveti. Lehetőleg ezt külön fájlban tegye meg, és a legkorábbi időpontban. A változásokat így könnyebb kezelni, építész modellezés is fog tudni futni párhuzamosan. Azért javasolt a külön modell, mert különben lesz sok olyan eset, amikor valaki fegyelmezetlenségből, figyelmetlenségből elmozgatja, netán törli a tartószerkezeti elemeket. 

2) Van tartószerkezeti modellezés, ami történhet más programban is (Allplan, Revit, Tekla biztosan lesz acélok miatt), ekkor marad az IFC export-import beállítás, fordító finomhangolás, végül a terv hot-link-elése. Mindent BREP-ként értelmezve és kezelve kifelé és befelé is. Ez a legtisztább, a pontos geometria így őrizhető meg legjobban. Legtisztább persze ha a tartószerkezet tervező ArchiCAD-ben modellez, akkor kiesik az IFC történet.

3a) Végül ha nem akarsz n+1-szer is dolgozni a méretvonalakkal, akkor az alap megoldás az ArchiCAD hotspot használata, amihez a méretvonalak asszociatív részét kötöd - tehát nem a tartószerkezeti elemhez kótázol. Az elemek változásai miatt modellfejlődés esetén a már lerakott méretvonalak "elmászhatnak", ami rendkívül zavaró.

3b) Másik megoldás elvileg, ha a méretvonalak elveszítik asszociatív jellegüket, amit egy kapcsolóval lehet megtenni a méretvonal beállításokban (Static dimension chekbox).

[KNorbert]

Szia, köszi a választ, de csak a példa kedvéért:

A koncepció tervet az építész alkotja és majd után adja át a szakágaknak kidolgozásra (pl. kiviteli terv). Így az építész meg fogja rajzolni pl. a homlokzatburkolattal, hőszigeteléssel ellátott réteges falat, amiben elhelyez egy adott nyílászárót. A teherhordó fal magja vasbeton, amit majd a tartószerkezeti IFC-ből fog visszakapni. Hogyan tudod lekezelni, hogy az építész réteges falból eltűnjön a vb. rész, ami majd megjelenik a másik IFC-ből, de akkor már nem tudod a nyílást/nyílászárót sem kezelni. Átalakítod a réteges falat, mintha csak "burkolat" lenne a tartószerkezeti falon és csak abban módosítod a nyílászárót, ahol majd valószínűleg gondok lesznek a káva beállításokkal? És ez csak egy a sok probléma közül...

[Laszlo Nagy]

A különböző OPEN BIM-es munkafolyamatok mind azt javasolják, hogy a más szereplőktől érkező IFC fájlokat mindig referenciamodellként kezeljünk, és azok alapján módosítsuk a saját modellünket. Szóval modellezd meg a teljes szerkezetet a tartószerkezeti réteggel együtt az építészmodellben (ezzel elkerülöd azt a sok más problémát is, amire utaltál), aztán ha a szerkezettervező módosít rajta, akkor módosítsd a referenciamodell alapján a saját modelledet. Ettől még a szerződésekben nyilván az szerepel, hogy a szerkezettervező felelős a szerkezetért, de azért te leszel felelős, hogy az építész modellek és tervek is pontosan tükrözzék és szinkronban legyenek a szerkezeti modellekkel/tervekkel.

Egyébként van trükk arra, hogy pl. IFC Exportnál hogyan exportáljunk minden réteget, a teherhordó réteg kivételével. Ezt úgy lehet megoldani, hogy IFC Export előtt a teherhordó szerepű építőanyagoknál beállítjuk, hogy ne vegyenek részt az ütközésvizsgálatban, majd az IFC Export Fordítóban beállítjuk, hogy csak az ütközésvizsgálatban részt vevő geometriákat exportálja. Így a teherhordó rétegek nem exportálódnának. Viszont IFC Export után ezt vissza kell állítani az Építőanyagoknál, úgyhogy oda kell figyelni. És ezt a trükköt minden IFC Export előtt újra be kell vetni.

Arra viszont nem tudok megoldást, hogy hogyan lehetne elérni azt, hogy az alaprajzon vagy 3D-ben a réteges szerkezetekben minden látszódjon, csak a teherhordó réteg ne.

[George_H · Accepted solution]

Szia. A kérdésedre részben meg is adtad a választ saját magad. Két út van referencia modell használat esetén, és hangsúlyoznám a modell koordinációt nem lehet kihagyni szakági tervező kollégával.

1) Mikor bejön a tartószerkezeti modell a képbe a beton réteget a kompozit falban átállítod légrétegre (ütközésvizsgálatban nem résztvevő építőanyag) és abba rakod az építész nyílászárót. Falsíkon belül azt bárhova rakhatod, beton elér, vagy akár a betonfal nyílásba is, arra kell figyelni, hogy tartószerkezettervező lássa a módosításokat ha vannak, és le is kövesse azt a szükséges eltartásokkal (ez szintén irodán belüli megegyezés és koordináció kérdése). Kávabeállítások a megszokott módon kezelhetők.

2) Tartószerkezeti modell érkezésekor az építész kompozit rétegrendből kikerül teljesen a tartószerkezeti réteg - ez a tisztább megoldás. Nyílások kezelése továbbra is ugyanúgy koordináltan megy. Ha vasbeton falba kerül a nyílászáró, akkor ott annyi a trükk, hogy a nyílásba raksz egy nyílásméretű tömör fal elemet, amibe rakod a nyílászáródat. Ebben az esetben a további rétegekbe üres nyílást kell rakni, ami kivehető a konszignációs listából is. Kávabeállítások az üres nyílással kezelendők, nem a nyílászáró beállításaiban.

3) Ez lesz a jövő szerintem: egy közös modellen dolgozik mindenki és nem nyúl a másik szakág modell elemeihez, csak a saját dolgait modellezi. Ez kívánja a legerősebb koordinációt, de egyben a legpontosabb is.  

[KNorbert]

Köszönöm a választ.